Természetesen az egész munkafolyamat a szekrény
szétszedésével, majd csiszolásával és alapozásával kezdődött. A fém
alkatrészeit kipolíroztam, mert kicsit öregek, és néhol rozsdásak voltak.
Vettem új csavarokat, mert a régiekben már nem nagyon bíztam, meg persze nem is
voltak már túl dekoratívak.
Ezután jött a dilemma, hogy milyen színt is válasszuk a
szekrénynek. Szép legyen, de azért beszerezhető. Nos nem gondoltam volna, de a
festékvásárlás volt az egyik legnehezebb, ha nem a legnehezebb feladat az egész
felújítási projektben…
Sok szín szóba került, de mivel akinek készült a zöldes árnyalatokat és a barna
színt kedveli, ezért emellett döntöttem.
Mindenképpen vizes bázisú zománcfestéket szerettem volna
használni, így elkezdtem nézelődni világosbarna és türkiz színekben. A barna
még létező szín, de a türkiz vagy egyéb picit különlegesebb színt nem lehet
sehol sem találni. Legalábbis nekem több napi keresgélés után sem sikerült,
pedig mindenhol megnéztem, kérdezősködtem. Végül már a színkeverésnek is utána érdeklődtem
egy festékboltban, de olyan horribilis árat mondtak, hogy inkább tovább
kutakodtam, míg végül megtaláltam a megoldást egy csúcsszuper színezőpasztát,
amellyel kikeverhettem a kívánt színt! :) Nem részletezem, de a beszerzése is
nehézkes volt, mert sehol nem árusítják, sőt még nem is hallottak róla, de
aztán rábukkantam egy festékboltban.
Szóval megvoltak a színek, szépen ki is kevertük a
megfelelő árnyalatot, indulhatott a festés.
A
festés gyorsan meg is volt, habár 3-4 rétegben is át kellett kenni a bútort. Az
ajtókat fel akartam dobni valamivel, hogy egy kicsit változzon a kinézetük,
ezért vettem rájuk 5 cm-es díszléceket.
A szekrény elejére 3D minta került türkiz színben.
A szekrényben volt egy nagy polc, azt lejjebb tettük és az
lett az asztal. Az asztalt barnára festettem és fehér-lazac színű mintákat
festettem rá, majd lelakkoztam, hogy tartós legyen.
A
hátuljára tapétát terveztem, egy aranyos apró virágmintás belsőt kapott a
türkiz oldalakhoz.
A
külső oldalakon sokat gondolkoztam, végül képeket festettem fel rájuk. Az
egyikre egy divatbabát, a másikra pedig egy varró próbababát.
A bal oldalra festettel (ami a képen jobbra van :) ) még nagyjából elégedett is voltam,
de a jobb oldali lány mellől hiányzott valami, olyan üres volt. Ezen sokat
törtem a fejem, hogy mi kerüljön mellé, volt szó virágokról és egyéb másról,
míg végül szabásmintákat és ruhatervek rajzait festettem mellé. A próbababa
pedig kapott egy masnis kalapot, így teljes lett a kép.
Még félkészen:
A szekrény aljába az asztal alá tároló dobozokat terveztem,
amiket színben harmonizáló öntapadós tapétával vontam be. Szuper dobozokat kaptam, de olyan tapétát
sikerült venni, ami nem ragadt a dobozokra, így nehézkesebb volt feltenni, mint
képzeltem, de meg lett oldva. Ragasztva és tűzve van mindegyik. :)
Mivel
a szekrény hátsó fala csak egy gyenge lemez, ezért, ahhoz, hogy polcok
kerülhessenek a szekrénybe meg kellett erősítenünk a hátfalat. 3 lécet
csavaroztunk rá a hátuljára és ezekbe fúrtuk fel a polctartókat. Sorra
felkerültek a polcok, mindig figyelve, hogy minden elférjen, amit terveztünk,
és az ajtók is gond nélkül be tudjanak záródni. Éppen ebből az okból kifolyólag
az egyik polcból le is kellett vágnunk 3 cm-t. Az ajtó ugyan bezáródott volna,
de nekem az ajtó belső oldalára is voltak terveim, amik viszont nem fértek
volna be.
Készítettem egy cérnatartó táblát:
Egy szalagtartót vállfákból:
A
szekrénybe az átalakítás során tehát kerültek új polcok, tárolódobozok, egy
asztallap, kis kiegészítők, táblák és világítás. A világítás nagyon fontos,
mivel természetes fény nem sok szűrődik be a szekrénybe és a kézimunkához,
varráshoz világos kell. Tettünk bele egy hajlítható lámpát, kis díszfényeket és
körbe egy led szalagot. Ezek mind ellátják a funkciójukat, miközben feldobják a
szekrényt.
A
következő bejegyzésben már a kész szekrényt mutatom be.
Nóri
